Ulászló, I., Jagelló (Krakkó, 1424. okt. 31.–Várna, 1444. nov. 10.): magyar és lengyel (e néven III.) király. – Atyja II. Vladiszláv (Ulászló) lengy. kir. (ur. 1386–1434), akinek első felesége, Szt Hedvig (Nagy Lajos kir. leánya) 1399: első szülésekor gyermekével együtt  meghalt. II. Vladiszláv újabb házasságai (Cillei Annával, majd Pilcia Erzsébettel, †1420) gyermektelenek maradtak. Zsófia, holszanyi or. hgnővel (†1461) kötött, 4. házasságából született ~. – Alig tízévesen került a lengy. trónra, de a hatalmat a Zbigniew Olecnicki régens, krakkói pp. által vezetett főúri csoport ragadta magához. Albert magyar kir. (ur. 1437–39) halála után a Hunyadi János és Rozgonyi Simon egri pp. által vezetett főúri párt kezdeményezésére hívták Mo-ra s koronázták 1440. VII. 17: Székesfehérvárott királlyá. (Mivel a Szt Koronát az özvegy Erzsébet kirné, V. László édesanyja elrabolta, ~ fejére a Szt István fejereklyetartójáról leemelt korona került.) Rövid uralkodásának első közel két évét a rendek másik része és Széchy Dénes esztergomi érs. által támogatott V. László elleni hadakozások töltötték ki. Csak a riválisa gyámjával, III. Frigyes császárral (ur. 1440–93) kötött egyezség után fordulhatott az országot egyre jobban fenyegető török ellen. Terveiben nagy törökellenes háború szerepelt, amelyben számított IV. Jenő p. (1431–47), több eu. uralkodó és a velencei flotta segítségére. 1443: részt vett Hunyadi János nagysikerű balkáni, ún. téli hadjáratában, amit a következő évben folytatni akartak. II. Murad szultán (ur. 1421–51) váratlan és igen kedvező ajánlatára 1444. VIII. 15: ~ Váradon békét kötött a Portával, amit – nem kis részben Giuliano →Cesarini p. legátus rábeszélésére – szinte rögtön meg is szegett. Hadjárata során egészen a Fekete-tengerig jutott, ahol Várnánál súlyos vereséget szenvedett. A fiatal uralkodó meggondolatlan lovasrohama a janicsárok ellen döntő szerepet játszott a vereségben. A csatában mind ~, mind Cesarini bíb. életét vesztette. ~ a mo-i belpol-ra érdemleges hatást gyakorolni nem tudott. Utóda Mo-on V. László, Lengyo-ban öccse, Kázmér (e néven IV., ur. 1447–92), addigi litván fejed. – I. Ulászló kir. (ur. 1440–44) pecsétjén először látható az Árpád-sávos, kettőskeresztes hasításban hazánk címere. Ba.J.

Bertényi Iván–Gyapay Gábor: Mo. rövid tört. Bp., 1992:141. – Draskóczy István: A tizenötödik század tört. Bp., 2000:194. – Mo. vegyesházi királyai. Szerk. Kristó Gyula. Bp., 2002:128. – Kristó Gyula–Barta János–Gergely Jenő: Mo. tört. előidőktől 2000-ig. Bp., 2002:142. – Mo. uralkodói. Bp., 2003:170. (M. századok) – MTK I:264.